Vajon jut majd mindenkinek elegendő táplálék, ha mindenki „bioban” termeszt?
Az ökológiai termesztés számos ponton elválik a hagyományos gazdálkodástól. Nem termésrekordokat hajszol, hanem csak az ökológiailag optimális termésmennyiségre törekszik. Igyekszik helyi forrásokat használni és a talajok hosszú távú termékenységét fenntartani úgy, hogy a mezőgazdasági termeléshez kötődő szennyeződést minimalizálja. Az ökológiai gazdaságokban nem használnak tehát műtrágyát és számos növényvédő szert, hiszen azok termelést könnyítő és termésvédő tulajdonságaik másodlagos hatást gyakorolnak a környezetre: egyrészt elsodródnak (off target hatás), másrészt bemosódnak az élővizekbe (run off hatás), harmadrészt a célszervezeteken kívül egyéb élőlényeken is kifejtenek hatást (non-target hatás) és nem utolsó sorban a szermaradék a fogyasztót veszélyezteti. (Darvas és Polgár, 1998).
Szembe kell néznünk azonban a rohamosan növekvő népesség kérdésével. 1930-ban egy mezőgazdasági termesztőnek kb. 10 embert kellett eltartania, 1970-ben 63-ra nőtt ez a szám. Manapság 150 ember jut egy farmerre, és ez a szám egyre növekszik.
Forrás: Trical: https://www.trical.com/goodbusiness/resourceswisely.html
Bolygónk szárazföld felületének csupán 7 %-a termőföld. Ezen a területen jelenleg a Föld népességére leosztva 4600 kcal/nap élelmet termelünk fejenként. Ez soknak tűnhet, azonban ha levonjuk belőle a veszteségeket (betakarítási veszteség, takarmányozás, pazarlás és forgalmazásból származó veszteségek) mire a „termőföldről az asztalra” jut, ez a szám mindössze 2000 Kcal fejenként. Ez azt jelenti, hogy a megtermelt kalóriamennyiségnek csupán a fele jut el a tányérig.
A termőföldtől a tányérig.
Egy becslés az élelmiszerláncon belüli ételveszteségre, átalakulásra és pazarlásra világviszonylatban.
Forrás: Smil V: Feeding the World. A Challenge for the Twenty-First Century. Cambridge: MIT Press; 2000.
Szintén figyelemreméltó a Nature tudományos folyóirat 2018-ban közölt értekezése (1), miszerint 40%-kal nagyobb területen lehet megtermelni ugyanazt az élelmiszermennyiséget organikus (bio) gazdaságokban, mint a hagyományos termesztésben. Ez a többlet terület magától értetődően több kivágott erdőt, több vizet, több munkaerőt és növényvédelmet igényelne.
Napjainkban szokás megkülönböztetni a hagyományos és a bio termesztés mellett az integrált mezőgazdasági módszereket is. Stern és munkatársai (1959) megfogalmazásában az integrált növényvédelem a biológiai és kémiai módszerek együttes alkalmazását jelentette. Tehát a növényvédő szer felhasználás ott, akkor, olyan és annyi legyen, amennyi feltétlen szükséges.
A talajnélküli termesztést választók ismerik a termesztő berendezések és a termesztés technológiai hátterének borsos költségeit és az elhasznált gyökérrögzítő közegek környezetkímélő megsemmisítésének árát. A talajgázosítás megoldást nyújt azoknak, akik termesztést továbbra is talajon folytatják, hiszen környezettudatosan maximalizálhatják a termésmennyiségüket a területükön. Környezettudatosan, hiszen nem kell számolni aszermaradékkal, valamint a talajból fertőző szervezetek kiiktatásával nagymértékben csökkenthetik, vagy akár el is hagyhatják a további peszticid kijuttatást a vegetáció során. A klórpikrines kezelés tehát jól beilleszthető az integrált növényvédelmi technológiákba, de természetesen hagyományos termesztésnél és a bio termesztésre történő átállást megelőző évben is kifejezetten ajánlott.
how to remove books from kindle paperwhite library free essays huckleberry finn sample persuasive essay on education https://vgdev.gtorg.gatech.edu/buyonline/normal-dose-for-viagra/1/ go buy sildenafil citrate 100mg in india how to write a thesis for a poetry essay clowning dance definition essay sample business plan for new business essay about experience at an old folks' home https://www.gec-group.com/sectors/cobicistat-and-viagra/198/ https://familytreecounseling.com/pill/tadacip-tadalafil-tablets-online/13/ engineering research papers essays pay by american express masters education admission essay acsi creative writing winners essay howard university istituto polispecialistico statale luca pacioli go to link an essay on man poem epistle 3 Buy Finasteride Online viagra source source site creative writing prompts for grade 5 https://moorelifeurgentcare.com/edtreatment/comprar-levitra-odt/84/ pie essay outline sildenafil lerk precio how do you remove an email address from iphone see url https://elastizell.com/kamagra-super-2-in-1-120-mg/ cialis black 800mg for sale A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy akár a bio, akár a hagyományos termesztésből származó termékeket preferáljuk: a legfontosabb mégis az, hogy afogyasztók asztalára minél több friss zöldség és gyümölcs kerüljön. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a biokertészek is használhatnak bizonyos növényvédő szereket, olykor többször és nagyobb dózisban, mint a hagyományos növényvédelmet használó termesztők. A legfontosabb tehát, hogy töltsük meg a tányért friss zöldséggel és gyümölccsel, hiszen ha hihetünk a kutatóknak, beltartalmi értéküket tekintve nincs különbség a hagyományos és az organikus gazdaságból származó termések között.
-
Forrás: Tim D; Wirsenius, Stefan; Beringer, Tim; Dumas, Patrice (2018): BASE calculations. PANGAEA, Supplement to: Searchinger, TD et al. (2018): Assessing the efficiency of changes in land use for mitigating climate change. Nature, 564(7735), 249-253,