A növényeket támadó szervezetek 70-90%-a talajeredetű. A legismertebb ilyen kártevők és kórokozók: a rovarkártevők és azok élő lárvái (drótféreg, pajor, lótetű, tripsz telelő alakja), a fonálférgek (Heterodera, Globodera, Maloidogyne spp.), a már talajból fertőző gombaszervezetek (Fusarium, Verticillium, Phytophthora, Phytium, Rhizoctonia stb.), és persze ne feledkezzünk meg a gyomokról sem. A monokultúrás termesztés kedvező feltételeket nyújt a felsorolt károsító szervezetek felszaporodásához. A fóliasátrakban, üvegházakban talajon termesztő szamóca-, zöldség- és dísznövénykertészek számos esetben rákényszerülnek a monokultúrában történő termesztésre. A monokultúrás termesztés hosszú távon növényvédelmi szempontból nehezen fenntartható, ha nem szentelünk elég figyelmet a kártevők, kórokozók kordában tartására. Sajnos a rendelkezésünkre álló eszközök és lehetőségek igen korlátozottak.
A forgalomban lévő talajfertőtlenítő szerek az európai uniós szabályozások hatására csökkentett dózissal, korlátozott számban használhatók (egyesek csak 3 évente egyszer). A termesztő így sarokba szorul, hiszen ez a kezelés a legritkább esetben elegendő a kívánt mentesség, védettség eléréséhez.
Természetesen a mezőgazdaságban nincsenek csodaszerek és számos külső tényező befolyásolja a kezelés eredményességét, de aki ismeri az eljárást: az tudja, hogy a hozzáférhető lehetőségek közül ez az egyik legeredményesebb és leghatékonyabb készítmény.