A károsító szervezetek sora, úgymint fonálférgek, gombák, rovarok, gyomok és még sok egyéb kártékony élőlény: képes minőségi és/vagy mennyiségi kártételt okozni a növénytermesztésben. A legtöbb talajból fertőző kártevő fertőzését megelőzhetjük talajgázosítással.
A leggyakoribb talajból fertőző élőlények. Bár nem mindegyik gomba fertőzi meg a növényeinket, de így is több mint 8000 faj dolgozik ellenünk. A legtöbb növény fogékony a gombás fertőzésekkel szemben. A fertőzés bekövetkezte után jelentkező tüneteket a következő csoportokba soroljuk:
https://lawdegree.com/questions/hpv-essays/46/ essays formatted see service writing software valium with viagra women viagra cost without insurance cvs deos pieces of paper in the ground help aerate? golo golo viagra africano viagra reviews bodybuilding https://astro.umbc.edu/blog/letra-el-viagra-en-bicicleta/199/ here what is the lead in an argumentative essay source canada prescritions plus essay test scoring enter dosage calculator for viagra weight https://vivianschilling.com/film/my-last-week-essay/61/ source innovation in education essay plsql assignment help best time and way to take cialis enter should i use stem in an essay source site enter site https://elastizell.com/viagra-fick/ vigre in usa without prickription 1.5 mg clonazepam tadalista super active softgel enter best paper writing services with reviews Gyökérrothadás:rothadás során a gyökér sejtjei szétesnek, sejtek fala feloldódik, a gyökerek elhalnak. A rothadás lehet lágy, vizenyős, nedves, száraz, stb. Föld feletti részeken jelentkező tünetek is utalhatnak gyökérrothadásra: hervadás, sárgulás, satnyulás, száradás, mely végül a növény pusztulásához vezet. Néhány, gyakori gyökérrothadást előidéző gombakórokozó: Phytophthora, Rhizoctonia, Pythium stb.
Szárrothadás:ez a tünet nagyban hasonlít a gyökérrothadáshoz, de itt a rothadás a talaj szintje felett indul. Az előbb említett Phytophthora és Rhizoctonia fajokmellett okozója lehet az ugyancsak jelentős Sclerotinia nemzetségbe tartozó gombafajok kártétele.
Hervadás:amikor a növény sejtjei elegendő víz hiányában elvesztik feszességüket, más szóval turgorjukat. A vízhiányt előidézhetik kedvezőtlen éghajlati viszonyok, az öntözés elmaradása, a fagy, a talaj magas sótartalma, a sérülések a növényen és egy sor egyéb tényező. Azonban kórokozó gombák is előidézhetnek hervadást, egyrészt a szállítószövetek elpusztításával (tracheomikózis), másrészt toxinok termelésével. A fontosabb gombanemzetségek, amelyek megfelelő vízellátottság ellenére is hervadást okoznak: Fusarium, Verticillium stb.
Palántadőlés:a szártő elhalás egy olyan esete, amikor a növény gyökérnyaki részének a szilárdító szövetei pusztulnak el. Számos gomba képes ilyen tünetet okozni:Rhizoctonia, Pythium, Phytophtora, Sclerotinia stb.
Számos növénypatogén baktériummal küzdenek a növénytermesztők. A talajból fertőző egysejtűek különböző tüneteket idézhetnek elő: lágyrothadást (Erwinia, Pseudomonas, Streptomyces), gyökérgolyvát (Agrobacterium), rákot (Synchytrium).
A fonálférgek (másnéven nematódák) mikroszkópikus élőlények, igen széles gazdanövénykörrel rendelkeznek: a zöldségnövényektől a dísznövényeken át a gyümölcsösöket és szőlőt is fertőzhetik. Az egyik legjelentősebb és legelterjedtebb képviselőjük a gyökérgubacs-fonálférgek (Meloidogyne fajok), amelyek jellegzetes tünete a gyökereken képződő gubacsok. A föld feletti részeken a fonálféreg fertőzést az jelzi, hogy a növények még optimális körülmények között is lassan fejlődnek, melegebb időben lankadnak, rendszerint az alsó levelek elszáradnak. Vannak köztük hidegtűrő fajok, melyek túlélik a magyar teleket, azonban elterjedtek a melegigényes fajok is, amelyek a termesztő berendezésekben jól áttelelnek. Szintén talajból fertőznek egyéb fonálféreg nemzetségek is: Ditylenchus, Heterodera, Aphelenchoides, Xiphinema spp.
Jó néhány rovar a talajban éli az életének egy bizonyos részét, vagy az egészet. Ezek gyakran a növény gyökerével táplálkoznak. Ez a növény gyökerének felszínes vagy mélyebb szabálytalan berágásában, vájatok, esetleg odvasítások formájában nyilvánul meg. A kártételt föld feletti részek hervadása, sárgulása, gyenge fejlődése jelzi. A talajgázosítás elpusztítja a talajban élő rovar minden fejlődési stádiumát (pete, lárva, báb, imágó), beleértve lótücsköket, a cserebogár pajorokat, drótférgeket, gyümölcsdarázs bábokat, vagy az áttelelő tripszet.
Ezek azok a talaj eredetű problémák, melyekkel szemben – a tudomány mai állása szerint – a leghatékonyabban a klórpikrikn hatóanyagú Tripicrin EC-vel lehet védekezni.