click here buy kamagra in dubai doktorarbeit zahnmedizin uni ulm bradbury+essays+sample best otc alternative to viagra vegeta super viagra ambienti di apprendimento virtuali click here can you buy viagra over the counter in boots levitra tabgroup https://mswwdb.org/report/free-essays-on-august-wilson-fences/96/ https://astro.umbc.edu/blog/buy-viagra-aurochem/199/ follow site effect and cause essay ideas college entrance essay rubric samples follow https://completecompetentcare.com/6066-cialis-verfallsdatum-abgelaufen/ an already written cover letter follow url essay internet privacy issues https://shepherdstown.info/conclusion/mrs-johnstone-blood-brothers-essay/17/ dapoxetine feeling https://gretchenwegner.com/stories/essay-reading-importance/96/ essay with introduction and conclusion art history essay with image college application essay humor essay on teenagers problems 1984 part one essay questions see url is viagra considered incontinence supplies enter site how to write a high school application A paradicsom xantomonászos betegsége

Szabadföldön okoz jelentős károkat. Fertőzési forrás a vetőmag, valamint a növénymaradványok és maga a talaj, ahol a kórokozó 2-3 évig képes életben maradni. A kórokozó víz (eső, öntözővíz) segítségével terjed. A növénybe a légzőnyílásokon, valamint apró sebeken keresztül (pl. homokverés) jut be. Tünet jelentkezik a levélen, száron, bogyón egyaránt apró vizenyős, majd később barna, beszáradó foltok formájában.

A paradicsom fitoftórás betegsége

A paradicsom legveszedelmesebb betegsége, szabadföldön és hajtatóházban egyaránt jelentkezik. Fertőzési források a paradicsomom és a burgonya talajban található elhalt növényi részei, amelyekben a kórokozó szaprofita módon is fennmarad. A levelek fertőzését szennyesszürke, vizenyős, elmosódott szélű foltok, míg a száron szabálytalan alakú és méretű foltok jelezik. A bogyókon vörösesbarna elszíneződések keletkeznek, amelyek könnyen rothadnak, majd a felszínüket sporangiumtartó gyep fedi.

A paradicsom szklerotiniás betegsége

Gazdanövény köre igen széles, főleg kétszikűeken gyakori. Szabadföldön és hajtatásban is előfordul. Kitartóképletei (szkleróciumok) sokáig fennmaradnak a talajban, átvészelve a kedvezőtlen időszakokat. Általában az első szedést követően, a talajfelszín közelében pókhálós vattaszerű micélium jelzi a fertőzés bekövetkeztét. A tő később hervad, szárad. A szárat kettévágva a bélszövet általában hiányzik, helyét fekete szkleróciumok töltik ki. A szárra és az oldalelágazásokra az ápolási munkák során talajszemcsékkel kerülhet a kórokozó.

Palántadőlés

A palántadőlés leggyakoribb és legfontosabb okozója aRhizoctonia solani. A talajból fertőz! Jelentőségét az is alátámasztja, hogy nem csak a szikleveles növényt támadja, hanem később, lombleveles korban is fertőz, így a kifejlett növényt is elpusztíthatja. A kórokozó kitartóképletei (álszklerócium) segítségével sokáig elviseli a számára kedvezőtlen körülményeket, majd micéliumai segítségével a növény sérült, vagy ép bőrszövetén keresztül jut be a növénybe.

Hervadás

A növények hervadását okozhatják gomba szervezetek, úgymint például Verticillium és Fusarium fajok. A hervadást edénynyalábok részleges vagy teljes barnulása előz meg. Mindkettő kórokozó a talajból jut a gyökéren keresztül az edénynyalábokba. Amennyiben a fertőzés bekövetkezett, a betegség vegyi védekezéssel nem hárítható el, így mindenképpen a megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt.

Gyökérgubacsképző fonálférgek

Kifejezetten a talajban élő, azzal terjedő és onnan fertőzőMeloidogynefajok jellegzetes tünete a gyökereken képződő gubacsok. A föld feletti részek optimális körülmények között is lassan fejlődnek, melegebb időben lankadnak, rendszerint az alsó levelek száradnak. Vannak köztük hidegtűrő fajok, melyek túlélik a magyar teleket, azonban a termesztőberendezésekben elterjedtek a melegigényes fajok is.

Talajban élő rovarkártevők

Jó néhány rovar a talajban éli az életének egy bizonyos részét (pajorok, drótférgek), vagy az egészet (lótetű). Gyakran a növény gyökerével táplálkoznak. Ezek a növény gyökerét felszínes vagy mélyebb szabálytalan berágások formájában károsítják, vagy a teljes gyökérzetet elpusztítják. A talaj feletti részeken hervadása, sárgulása, és a gyenge fejlődés jelzi a kártételüket. A talajgázosítás elpusztítja a legtöbb rovar kártevő (pl.: lótücsök, a cserebogárpajor, drótféreg) minden fejlődési stádiumát.

Talajban telelő rovarkártevők

Akadnak olyan rovarok is, melyek a talajt csak telelésre használják, innen indítják a primer fertőzést. Ezek az áttelelő egyedek nem táplálkoznak növényi részekkel, hanem az áttelelés után kifejlett állapotban a növények föld feletti részeit károsítják. Ilyenek például egyes tripsz fajok, melyek a talajban telelnek, és innen indítják a fertőzést. Elpusztítva ezeket az alakokat mérsékelhetjük az adott év tripsz-fertőzöttségét.

Emlősök

Számos rágcsáló építi lakását a talajba, melyből élelemszerző járatok indulnak közel a talajfelszínhez. Egyik legjelentősebb ilyen állat a mezei pocok. Kártétele közvetlenül a gyökér rágásában nyilvánul meg, de túrásával, járatok készítésével a növényeket kiteheti a felfagyásnak, kifagyásnak. Aszályos nyári hónapokban a nedvdús terményekben nagy károkat okozhatnak. Minőségi károkat okozhat a húsos termések, gyümölcsök megrágása, odvasítása és a termés szennyezése (ürülék, váladék, kórokozók) által.